Az egész lovas történet több, mint egy évtizeddel ezelőtt kezdődött:

,,Gyermekkorom óta mindig is rajongtam a lovakért, de egészen 9 éves koromig nem igazán volt lehetőségem lovagolni. Ekkor kezdődött az egészen máig tartó nagy szerelem. Egy közeli lovardában tett látogatás kudarcba fulladt, de szerencsére a tulaj jóindulata elinvitált minket egy másik helyre. Napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra majd évről évre eljárhattam lovagolni, és közben mindig arról álmodoztam, hogy egyszer nekem is lesz saját lovam. Teltek múltak az évek, így le is húztam 7 évet Siller Péternél aki rendkívül jó szakember a szakmában. Egy nap az internetet böngészve- mondanom sem kell, lovakat nézegettünk, bár nekem ez minden napos volt. :) rátaláltunk egy "kis" fekete lóra, piros fáslival a lábán, piros nyeregalátéttel, fehér- téli tájban. Ez mindenkinek tetszetős volt, egy fekete ló? Ugyan kinek ne tetszene?! Családi kupaktanács után el is mentünk megnézni... közelről nagyon kedvesnek tűnt. Ki is lehetett próbálni, de ez már negyed annyira sem volt megnyerő. Kicsit pörgős, kicsit  makacs ... talán nem is nekem való. Próbáltam magam meggyőzni, hogy igenis nekem való (nem győztem kivárni, hogy saját lovam legyen, így még a negatív élmények sem hátráltattak). Napokon belül döntés született. Emira hazajöhet...2006. február 24-én már az udvaron volt. Legnagyobb örömömre. ..."

,,... Kezdetben nem volt célom, hogy másokat oktassak, csak az, hogy én bármikor felülhessek -akkor már minden előítélet mentes, lovamra. Nem mondom, hogy nem voltak kudarcaim a lóval, de minden hibát sikerült mára kiküszöbölni és teljesen harmonikus ló-lovas kapcsolat alakult ki. Amikor aztán mindent a saját magam kárán tapasztaltam meg a lovaglás terén, úgy döntöttem, hogy ha lesz rá lehetőségem mindenképpen szeretnék másoknak segíteni, hogy ne essenek olyan hibába, mint én. Rengeteg filmet, oktató videót néztem meg, könyvet olvastam, és nagyon sok versenyt látogattam meg a tapasztalatok gyűjtésére. Szerencsére időközben számos lehetőségem akadt. Új ismeretlen lovakat lovagolni ami hozzásegített az új élmények megszerzésében, amit aztán kamatoztatni tudtam saját lovam/lovaim képzésében. Rengeteg rendezvényen, versenyen vettem részt, főleg ügyességi kategóriában, ahol szinte mindig sikerült az első és/vagy második díjat elhoznunk. Jelenleg inkább csak bemutatókat tartok- korhű ruhában, mert minden időmet elveszi a lovas programok lebonyolítása és a fiatalokkal való foglalkozás...."

,,...Mára olyannyira elmerültem a témában, hogy azóta lovasedző képesítést is szereztem és folyamatosan keresem az új lehetőségeket a fejlődésre..."

Filozófiánk

A lovaglás nem csak sport, hanem egy életérzés is. Az egészség megrőzése mellett, fontos szerepe van az egyéniség fejlesztésében, a fiatalok "én" képének pozitív irányú változtatásában és a társadalommal való megfelelő kommunikáció kialakításában. A ló emberre gyakorolt hatását különböző statisztikák, felmérések és tudományos ismeretek is bizonyítják. Mindezen érvek mellett nem felejthetjük el azt, hogy egy nálunk jóval nagyobb, és nehezebb állattal együtt foglalkozni nem kis felelősséget jelent. Ezért mi, fontos és elsődleges érdekünknek tekintjük a gyakorlat megszerzése melett az elméleti ismeretek lefektetését is. Bizonyos szabályok ismerete számos bajt kivédhet.